Természetesen a vermelő helyek környékén télen is, akár jég alól is fogható, de a tavaszi bodorkázás varázsának még a profi horgászok is nehezen tudnak ellenállni. Miért is tennék? A természet újra és újra megismétlődő csodája, a tavaszi ébredés, a még erőtlen napsütésben megélénkülő szélvizek, a gyakori, de óvatos kapások igazi horgászélményt jelentenek a hideg tél után. A könnyű úszós módszerekkel horgászva lesz legtöbb a kapás és legeredményesebb tavaszi bodorkázásunk.
A legváltozatosabb vizekben számíthatunk a kora tavasszal már aktív bodorkákkapására. A gyorsabban felmelegedő állóvizek, tavak, holtágak part menti, sekélyebb zónája mellett a lassú folyású öntöző csatornák nem túl mély szakaszai szép fogásokkal kecsegtethetnek. Nagyobb folyóink is szép bodorka állománnyal rendelkeznek. A kiváló tavaszi bodorkázó helyeknek számító öblökön kívül a kőgátak belső részei, a lassúbb folyású, langós, kőszórással védett, nem túl mély partszakaszok mind-mind kiváló, élménydús bodorkás pecát ígérhetnek. Mivel tipikusan csapatban járó hal, ha megtaláljuk őket, szép fogásban lehet részünk.
A horog méretének a várható, illetve fogható halak méretéhez, valamint a felkínált csalikhoz célszerű igazodnia. 14-20 közötti méretek alkalmasak lehetnek, főleg szúnyoglárva csali esetén jó választás lehet a piros színű horog. A hideg vízben még bágyadtabban védekező bodorkára szükségtelen vastag zsinórt használni, a 0,10-0,15-ös damil elegendő, de le lehet menni akár a 0,08 mm-ig is. Előkét köthetünk, ha a körülmények indokolják (akadós, vagy vízinövénnyel erősen benőtt vízterület). Az ólmozást, főleg állóvízi horgászat esetén érdemes több részre osztani (osztott súlyozás), a jelző ólom horogtól való távolsága inkább kissé hosszabb, mint rövid legyen.
Kora tavaszi bodorkázás és kőtések
